Még ha tart is a vénasszonyok nyara, a kiskertesek már a következő évet készítik elő.

Napjainkban, amikor a nagy vetőmagos cégek a fajtatulajdonosok, a házi magfogás hozzájárul a változatosság megőrzéséhez. A legegészségesebb, legellenállóbb, ízletes termést hozó növényeket érdemes szaporítani. Jelöljük meg idejében azokat a növényeket, amelyek legjobban mutatják a fajta jellemzőit, nehogy figyelmetlenségből lábosban végezzék.

Magfogás szabad elvirágzású fajtákból

Házi magfogásra csak a szabad elvirágzású, “stabil” fajták alkalmasak. (Ez azt jelenti, hogy ha a magját következő évben elvetjük, akkor többé-kevésbé egyforma, az előző évihez nagyjából hasonló növényeket kapunk. A tájfajták ebbe a csoportba tartoznak  – cikkíró.)

A hibridek ritkán örökítik előnyös tulajdonságaikat, az utódokban ritkán és kiszámíthatatlan módon jelennek meg az előnyös szülői tulajdonságok. (A vetőmagos zacskón hibridek esetében F1 megjelölés szerepelhet.)

A hibrid vetőmag előállítása még üzemi körülmények között is nagy kihívás. Lényegében egy maghatározott genetikájú “anya” és egy másféle, szintén meghatározott genetikájú “apa”  keresztezésével létrehozott, feltűnően jó tulajdonságokkal rendelkező utódnemzedéket árulnak hibrid vetőmagként. Egységes megjelenésű termést adnak, aminek kiskertben nincs nagy jelentősége.

Értékes tulajdonságuk lehet a kiemelkedő hozam, a nagy cukortartalom vagy az ellenálló képesség. Egy bio kiskertben leginkább az uborka fajta választásakor érdemes megfontolni a peronoszpóra és mozaikvírus rezisztens hibridet – cikkíró.)

Az önbeporzókból könnyen foghatunk magot

Az önbeporzó fajok szabad elvirágzású fajtáival egyszerű dolgunk van, mert nem kell átporzástól tartanunk, az anyanövényre fognak a növények hasonlítani, váratlan meglepetésekben nem lesz részünk.

Öntermékenyülő a paradicsom (bár szívesen fogad idegen pollent), a borsó, a bab, a saláta, kezdők ezekkel próbálkozzanak, idegen beporzású fajok esetében a feladat több előkészületet igényel.

A termés legyen érett!

A paradicsomnak teljesen érettnek kell lennie, a borsó és a bab héja legyen tökéletesen száraz, a csili magok éretten könnyen kirázhatók a száraz termésből. A nagy víztartalmú zöldségek, például a tök és a paradicsom magját meg kell szabadítani a terméshústól, például úgy, hogy sűrű szitán hideg folyóvízzel kimossuk belőle.

Címkézzünk!

Konyhai papírtörlőn szárítsuk meg tökéletesen a magokat majd papírzacskóba vagy csavaros üvegbe téve tegyük el hűvös, száraz helyre. (Kiválóan alkalmas vetőmag tárolásra a közüzemi számlák hosszú borítékja, ha a rövidebb oldalán bontjuk fel  – cikkíró.)

A címkézést pedig ne feledjük, hiszen, most még nyilvánvaló, de tavaszra már feledésbe merül, hogy mondjuk a szomszédasszony kedvenc paradicsomának magját tároltuk be.

(Az évszámot is írjuk rá, mivel fajtól függően 2-5 év alatt jelentősen veszít a vetőmag a csíraképességből. A vetőmagot érdemes legalább 2 éven át megőrizni, különösen, ha nehezen beszerezhető házikedvencről van szó, mert előfordulhat, hogy a következő évben az időjárás vagy valami egyéb miatt nem tudunk életképes magot fogni – cikkíró.)

Tipp: A vetőmagok sem őrzik meg hosszú ideig a csíraképességüket. Ha egy jó fajtából több vetőmagunk lett, mint amennyire szükségünk van, tárolhatjuk egy darabig, illetve vigyük el egy vetőmag börzére és cseréljük el, a más kertbarátok örömére.

Forrás: www. umweltberatung.at
Fordította: Gelencsér Margit

Ajánlott bejegyzések