A szabad gyökerű (földlabda nélküli) palántákat a gyökerek visszacsípése után mártsuk bele az oldatba és rögtön ültessük el.
A földlabdás palántákat alaposan öntözzük be a növényi kivonattal még kiemelés előtt, de úgy, hogy a ne tocsogjanak a „fürdővízben”.
A gyökérfürdő alapja a 20-szorosára hígított csalánlé. Ez ne legyen hideg, mert ettől az átültetés megpróbáltatásai mellett még a hidegsokkot is el kellene szenvednie a növénynek. A növényfajtól függően a csalánlét kiegészíthetjük más növényi kivonattal, például a póré kaphat macskagyökér kivonatot, a paradicsom pedig fokhagymát.
Ha nincs csalánlevünk, helyettesíthetjük agyagos vízzel. (Ha nincs a kertünkben agyag, vásároljunk szaküzletben bentonitot.) Tegyünk belőle annyit a vízbe, hogy átlátszatlan és zavaros legyen. Természetesen ezt is gazdagíthatjuk növényi kivonattal.
A hosszú gyökerű palánták számára agyagpépet készíthetünk. Ez nemcsak a gyökerek kiszáradását akadályozza meg, hanem segít, hogy a nehezített gyökerek megfelelően helyezkedjenek el az ültető gödörben. A növényi kivonatokkal vagy azok nélkül készült agyagpép különösen hasznos káposztafélék, póré és cékla kiültetésekor. Vegyük figyelembe, hogy a káposzta nem viseli el a fokhagymát.
Az agyagpép a rózsának is kedvez, főként ha ültetés előtt 24 órára vízben állhatott a gyökere.
A kiültetés utáni beöntözéshez használt víz langyos legyen, mert ez némiképp felmelegíti a talajt, ami jót tesz a sokkos növénynek.
Ne a gyökérnyakra öntsük a vizet, hanem a palánta köré, mert így ágyazódik be megfelelően a talajba. Legjobb, ha állott esővizet melegítünk kézmelegre, de az állott melegített csapvíz is megfelel.
Forrás: www.krautundrueben.de
