A nyár vége és a kora ősz a legalkalmasabb időszak a szamóca ültetésre, mivel a tél előtt még jól meg tudnak gyökeresedni a palánták. A következő évi várva várt termést azonban számos károsító és kórokozó veszélyezteti. A siker nagy mértékben múlik a talaj minőségén és a május-június időjárásán, néhány dologra azonban érdemes odafigyelnünk:
- Legfeljebb 3 éven keresztül maradjon egy helyen. Csak olyan ágyásba ültessük, ahol az elmúlt 5 évben nem volt szamóca.
- Válasszunk napos helyet.
- A talaj legyen laza, humuszban gazdag.
- Ne ültessünk a palántákat túl közel egymáshoz.
- Csak egészséges szaporítóanyagot használjunk.
- Mérsékelten trágyázzunk.
- A termés leérése után vágjuk le a régi leveleket.
A szamóca kártevői és kórokozói:
Barázdáshátú vincellérbogár (Otiorhynchus sulcatus)
Ennek a veszélyes kártevőnek csak nőstény egyedei vannak. Az 1-1,5 cm-es bogár éjszakánként jelentős károkat okoz rágásával. A talajra rakják megtermékenyítést nem igénylő petéiket. Lárvák is komoly károkat okoznak, mivel megrágják a gyökereket. Ha nem túl nagy a kártétel, a növények csak visszamaradnak a fejlődésben, erős fertőzöttség esetén azonban el is pusztulhatnak, különösen ha száraz a talaj.
Védekezés:
Éjszakánként gyűjtsük be a bogarakat. A gyökérzetet feltárva szedjük össze a lárvákat (1 cm-es, fehér „kukacok”). A bogarak elriasztása céljából permetezzünk gilisztaűző varádics-, üröm-, vagy neem-teával és dolgozzunk be neem pogácsát a talajba Komoly kártétel esetén fonálféreg készítménnyel pusztítsuk el a lárvákat és a bábokat.
Természetes ellenségei:
A varangyok, a sün, a futóbogarak, a vakond, a cickányok, a seregély, a rigók és más madarak.
Szamóca bimbólikasztó (Anthonomus rubi)
A bimbólikasztó csak kisebb körzetekben szokott jelentősen felszaporodni. A 3-4 mm-es, röpképtelen bogár nem sokkal a virágzás kezdete előtt jelenik meg. Egyesével rakja petéit a még zárt bimbókba, majd elharapja a bimbó kocsányát, amitől az lehajlik, később pedig elszárad és megbarnul . A lárva elfogyasztja a bimbót, majd benne maradva bebábozódik. Júniusban-júliusban kel ki a bogár. A levelekkel táplálkozik, de nem okoz jelentős károkat. Nyárutón behúzódik a talajba vagy a növénymaradványok alá és ott telel át.
Védekezés:
Házikertben nem jelent nagy problémát. Ha összegyűjtjük és megsemmisítjük a lehajlott, elszáradt bimbókat, kisebb lesz a következő évi kártétel.
Szürkepenész (Botrytis cinerea)
Már jóval a tünetek megjelenése előtt fertőzi meg a gomba a bimbókat. A betegség kialakulásának az kedvez, ha a virágzás és a termés érése idején meleg, csapadékos az időjárás (15-20oC). A száraz június (május) nem kedvez a gombának. A még éretlen gyümölcsökben lévő védőanyagok akadályozzák a gomba kifejlődését, ezek azonban az érés során lebomlanak, megindul a penészedés. Ha csapadékos az időjárás, megfertőződnek a még egészséges gyümölcsök is. A gomba a beteg növényi részeken telel át.
Védekezés:
Legyen megfelelő távolság a növények között, komposzttal trágyázzunk, kerüljük a túl bőséges nitrogén ellátást. Távolítsuk el rendszeresen a elszáradt leveleket, fertőzött kocsányokat, és azokat az éretlen terméseket, amelyeken barna folt mutatkozik.
Mikoszferellás levélfoltosság (Mycosphaerella fragariae)
A házikertekben is gyakorta fellépő betegség jellemző tünete, hogy a leveken számos barna szélű, fehér közepű folt jelenik meg. Sokszor már a kereskedelmi forgalomban lévő palánták is fertőzöttek. Főként a csapadékosabb években hatalmasodhat el a betegség, amely akár levelek pusztulásához is vezethet.
A gyökérpusztulás okozó fitoftórás betegségek (Phytophthora fragariae, Phytophthora cactorum)
P. fragariae
A növények csenevészek maradnak, apró, fénytelen, szürkészöld leveleket hoznak és keveset teremnek. A gyökér a csúcsa felől elkezd rothadni. A betegség ősszel és tavasszal szokott fellépni (amikor a talaj hideg és nedves).
P. cactorum
A növény lankadni kezd, először a szívlevelek halnak el, majd az egész növény. A gyöktörzs barnára színeződik. A nedvesség és a 25oC fölötti hőmérséklet kedvez ennek a gyökérgombának.
Védekezés: Három évnél tovább ne maradjon a szamóca egy helyen, keressünk mindig más helyet az új telepítésnek. A palántákat ne ültessük túl közel egymáshoz. Nehezen melegedő agyagtalajon alakítsunk ki bakhátakat.
Deformált gyümölcsök
A szamóca beporzása bőven ellátja munkával a virágot látogató rovarokat. Minden virág úgy 150 bibét tartalmaz, amik négy-öt napon át várják a virágport. 20 alkalommal kell méhnek szállnia a virágra, hogy a porzás tökéletesen megtörténjen. Ha hiányos a termékenyülés, deformált gyümölcsök fejlődnek.
A termés deformálódását azonban a poloskák is okozhatják, ha a termékenyülés utáni időszakban szívogatják a gyümölcskezdeményt. Bár szúrásuk helye szabad szemmel nem látható, a szövetek károsodnak és a növekedés leáll.
A harmadik tényező, amely a gyümölcsök deformálódását okozhatja, a fagy. Ha fagypont alá süllyed a hőmérséklet, a virágzat teljesen vagy részlegesen elhal. A középső rész elfeketedik, a szirmokon azonban nem látható változás. Részleges károsodás esetén a virág közepe ugyan megőrizheti sárga színét, idővel azonban láthatóvá válik a bogyók rendellenes fejlődése. A fagy azokat a fajtákat károsítja kevésbé, amelyeknek rövid a virágkocsánya. Azok a fajták, amelyek virága a lomb fölé emelkedik, jobban ki vannak téve ennek a veszélynek.
Éjszakára terítsünk fátyolfóliát a szamócára, de nappalra mindenképpen vegyük le róla, hogy a megporzó szervezetek hozzáférjenek.
Ápolási tanácsok
Gondoskodjunk a talaj takarásáról. Legalább a szamócatő köré kerüljön mulcsanyag, hogy a súlyosodó és egyre inkább lehajló bogyókat megóvjuk a szennyeződéstől és a rothadástól.
Tavasszal adjunk komposztot, hogy segítsük a növekedés megindulását.
A termés kinevelése alatt ne szenvedjen a növény a vízhiánytól. Az öntözővíz ne a lombozatra kerüljön, hanem a talajra. Ha már kezdenek színesedni a bogyók, csak mérsékelten öntözzünk, hogy elkerüljük a rothadást. Esőztető öntözés szóba se jöhet.
Jelöljük meg a leggazdagabb termést hozó töveket és csak ezeket szaporítsuk tovább. Vigyázzunk, mert általában a kevés virágot hozó tövek képezik legtöbb indát és ezt a rossz tulajdonságukat tovább is örökítik.
Kraut&Rüben 2008/5 alapján
