Ezen a héten Polyák Marikával, a fülöpjakabi Polyák Ökogazdaság vezetőjével beszélgettünk. Elmesélte, hogyan tért vissza a városi létből a dédszülei által indított gazdaságba, és a vegyszermentességen túl mit tart még a bio életmód küldetésének.
Mikor és hogyan kezdtetek el biogazdálkodni?
A „Kiskunfélegyháza város határa és csatolt pusztáinak térképe” című régi kiadványban találtunk egy 1929-es forrást arra, hogy már a dédapám, Polyák Antal is itt gazdálkodott. Én a 80-as évekig tudok visszaemlékezni, akkor, ahogy a tsz-gazdaságok zömében, nálunk is a disznótartás, libatenyésztés, szabadföldi retektermesztés és fóliás növénytermesztés volt a jellemző. A szüleim is eszerint gazdálkodtak, de egy fiatal számára akkoriban ez nem volt vonzó jövőkép, így sokakhoz hasonlóan én is városba mentem és építgettem a gazdálkodástól távoli pályámat. Aztán édesapám sajnos beteg lett. Ahogy ez vidéken szokás, a munka nem állhat meg, ha a gazda beteg a legidősebb gyereknek kell hazamenni és vinni tovább a gazdálkodást. Így kerültem újra haza. Épp ekkortájt indult Fülöpjakabon egy biogazda tanfolyam, ami új megvilágításba helyezte azt, amit korábban a gazdálkodásról gondoltam. Teljes paradigmaváltás volt, ma pedig ott tartunk, hogy Fülöpjakab és környéke viccesen „bionagyhatalomként” is emlegethető, hiszen már kb. 10 gazdaság működik itt ökológiai szemlélet alapján, az Ökopiacon is többen árulnak közülük. Ez a 10 gazdaság persze a teljes palettán elenyésző, de országos viszonylatban jó arány.
Családi vállalkozás tehát a Polyák Ökogazdaság?
Abszolút. Mindössze 2 alkalmazottunk van, a többiek mind családtagok. Én a vetőmag beszerzésért és a kerttervezésért felelek, a párom a fóliák fűtőrendszeréért felelős. A húgom a termelésszervezést végzi, a sógorom a logisztikai, szállítási feladatokat látja el, de hozzá tartozik az öntözéstechnika is. Rengeteg a feladat, amiből mindannyian kivesszük a részünket: vetés, palántázás, rotálás, öntözés, piacra készülés és árusítás, savanyítás, befőzés, címkézés, kapcsolattartás az ellenőrző szervekkel, az állami szervekkel, és a biogazdálkodás iránt érdeklődőkkel. Mindehhez jön még a csomagküldés és a háztól vásárlók kiszolgálása. Nem unatkozunk.
Édesanyám a család összetartója, neki köszönhetjük, hogy mindig van finom étel az asztalon, és a gyerekeinknek is remek nagymamája. Összesen 5 gyerek van a családban. Régebben előfordult, hogy leszedték a még nem érett paradicsomot, kitaposták az elpalántázott növényeket, és végigkergették a kutyát a vetésen, de most már besegítenek ők is.
Mekkora területen gazdálkodtok?
A szüleinktől 800 m2-es fóliás termesztő berendezést vettünk át, a húgom és én. Mára 4000 m2-en fóliás, és 2 ha-on szabadföldi zöldségtermesztést, további 4 ha-on pedig szántóföldi növénytermesztést folytatunk. Van még 6 ha erdőgazdaságunk és 2 ha gyep. Kb. 130 féle növény található meg nálunk egy teljes gazdálkodási év során
Mik ezek, miket árultok a piacon?
A 130 féle növényt a biodinamikus elvek alapján 4 nagy csoportba soroljuk: gyökér-, levél-, virág- és termés-növények.
A gyökér-növények közül termesztünk sárgarépát, fehérrépát, zellert, paszternákot, céklát, spárgát, csicsókát, 4 féle retket, tarlórépát, karórépát, vörös- és lilahagymát és fokhagymát.
Termés-növények közül paradicsomot, paprikát, fűszerpaprikát, uborkát, cukkinit, sütőtököt, padlizsánt, száraz- és zöldbabot, csemegekukoricát, zöldborsót, cukorborsót, valamint sárga- és görögdinnyét.
Levél-növények közül édesköményt, lila káposztát, fejes káposztát, kelkáposztát, leveleskelt, karalábét, kínai kelt. Van tatsoi, pakchoi, petrezselyemzöld, szárzeller, rukkola, mizuna, zsázsa, mángold, saláta, céklalevél és madársaláta is. Fejes salátákból 14 féle. És nem termesztjük, hanem magától nő a tyúkhúr. Termesztünk még fűszernövényeket és gyümölcsöket is, például málna, szamóca, dió, sárgabarack, őszibarack, naspolya, ribizli, köszméte, cseresznye, körte, meggy.
Virág-növények közül karfiolt, brokkolit és dísznövényeket. A múlt héten vittünk ki az Ökopiacra cserepes kankalint, az is bio, ehető virág. Tőosztással szaporítjuk, gyönyörű a színe ebben az egyébként színtelen időszakban, ezért is szeretjük nagyon.
Mióta árultok a piacon?
Úgy emlékszem, talán 2001 óta. A Marczibányi téren kezdtünk. A piaci jelenlét nagyon fontos, úgy vagyunk hitelesek, ha személyesen részt veszünk az értékesítésben is. Az ökopiaci árusításon kívül a gazdaságunk is nyitva áll a vásárlók előtt, és csomagküldési lehetőség is van.
Mit jelent számotokra a biogazdálkodás, mi a filozófiátok?
Az átértékelt gondolkodásmód nem csak vegyszermentes termelést jelent számunkra. Hanem azt is, hogy többek között egy szerényebb életvitellel arra is figyeljünk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló földi javainkat hogyan hasznosítjuk. Valamint a felelősséget is, hogy mennyit hagyunk ezekből a javakból az utánunk jövő generációknak.
Ezért sok mindenre odafigyelünk. A munkaszervezésre, a szárazság- és hidegtűrő fajták választására, és arra, hogy a 4000 m2 fóliánkból mindössze 20%-ot fűtsünk. Csak azokat a növényeket termesztjük fűtött körülmények között, alacsony hőmérsékleten tartva, amelyek feltétlenül szükségesek a piaci igények kielégítéséhez. A ház és a fóliák fűtéséhez is saját erdőgazdaságunkból származó fát használunk, így gyakorlatilag teljesen önellátóak vagyunk, ez is fontos része ennek az életmódnak.
A biogazdálkodás siker az életünkben, mert lelkileg és gyakorlatban is megerősödtünk azáltal, hogy az ökológiai gazdálkodás igazáról meggyőződtünk. Életformának tekintjük most és a jövőre nézve is. A szomorúság az örömben az, hogy a faluban ugyan nem számítunk már annyira különcnek, mint eleinte, de az ökotermék még mindig egy távoli, nem helyén értékelt dolog a tömegek szemében.
Köszönjük a beszélgetést!
