Vásárlóink egy új standot fedezhettek fel az év elejétől az Ökopiacon, az ott árusító Bolvári Csabát és feleségét, Júliát viszont már ismerős arcként köszönthették. Csaba ugyanis évekig a Zsámboki Biokertnél gazdálkodott, neki köszönhettük, hogy a leghidegebb téli időjárásban is mindig volt friss spenót és egyéb leveles zöldség a piacon.
Amikor múlt héten jártam a standotokon, csupa zöld levelet láttam. Mi mindent hoztok a piacra?
Amit mi csinálunk, azt úgy hívják, hogy piacos árutermelés. Ami megterem szezonálisan, azt mind termesztjük. 50 fajból 200 fajta zöldséget. A kínálatban szerepel spenót, koriander, rukkola, salátamix, endívia, fejes saláták, és az egész keleti levélzöldség család, pl. pakchoi, levélmustárok, mizunák, de terem még téli porcsin, madársaláta, útifű és petrezselyemzöld is. Sárgarépát is szoktunk télen termelni, nagyon jól megédesedik a fagyoktól. Idén próbálkoztam tormával is. A salanovák olyan salátafélék, amiket úgy nemesítettek, hogy egy kis vágással a tövüknél szétessenek kis levelekké, emiatt salimixben is nagyon jók, és mellesleg a téli fagyokat és a nyári hőséget is nagyon jól bírják, ezeket is termesztjük.
Specialitásunk, hogy nem tárolunk zöldséget. A vetésforgót úgy alakítottuk ki, hogy sok fagytűrő növény van a fóliákban, meg kint is valamennyi, és csak friss zöldséggel megyünk a piacra. Nem éri meg azonban minden héten kimenni.
Ez azt jelenti, hogy időszakosan vagytok jelen?
Úgy tervezzük, hogy minden kéthétben megyünk, de ez több tényezőtől függ. Azért is alakul így, mert most például nem süt eleget a nap. A téli kertészet a napsütésen múlik, nem is annyira a hőfokokon. Lehet akár mínusz 10 °C is éjszaka, de ha nappal süt a nap, akkor nőnek a zöldségek. Pikk-pakk 10-15 °C lesz a fóliában, és nőnek. Fényszegény időszakban viszont nem tudunk vágni.
Egyszer korábban már beszélgettünk erről interjú formájában, de elmondanád az új olvasók kedvéért, hogy mi is ez a technológia, amit kidolgoztál az áttelelő zöldségek termesztésére?
A technikát lényegében Elliot Coleman amerikai kertész fejlesztette tökélyre, de magyar kertészek is régen takarják a téli zöldségeket a fóliákban. Az a lényeg, hogy télen nem vetünk növényeket, hanem ősszel nagyon nagy területen vetünk salátamixből vagy spenótból, az megnő, december-január-februárban lábon tartjuk, és ilyenkor csak szüretelünk. Sokan félreértik a téli kertészetet, mert azt hiszik, hogy fűtünk és télen is vetünk, de nem így van. Olyan fajokat és fajtákat használunk, amelyek megfagynak ugyan a hidegben, de nem károsodnak úgy a sejtszöveteik, hogy bebarnuljanak vagy elpusztuljanak. Ha jön a meleg, kiengednek a megfagyott zöldek, és nem is látjuk rajtuk, hogy előző nap még mínuszok voltak.
A fóliában 8 fokkal tudunk melegebbet produkálni, mint amilyen a külső hőmérséklet, így amikor kint van -8 °C, a fóliában akkor van 0 °C. Nagyon fontos a szakaszos vetés, és az is, hogy olyan fajtákkal dolgozzunk, amelyek képesek gyorsan regenerálódni akár a -15 °C-os fagyból is. Mindig, amikor jön egy fagyos időszak, minden zöldségből, a salátákból is, a spenótból is, a korianderből is legyen 1-2 állomány, ami olyan fejlettségi stádiumban van, hogy bírja a fagyot, és nem veti vissza a hideg a fejlődésben.
A fóliában a hőszabályozást nem fűtéssel érjük el, hanem fátyolfólia takarással. Erről azt kell tudni, hogy a fóliában nagy légtér kell, nekünk 500 nm-es egy fólia, és 4 m magas. Kis fóliában nem lehet megcsinálni. A fátyolt folyamatosan fel-le kell venni, attól függően, hogy süt-e a nap. Nem csak olyan értelemben szigetel, hogy a talajból ne szökjön el a hő, hanem azt is eléri, hogy amikor süt a nap, nem ér el a meleg a talajig és nem tud felmelegedni. Tehát, amikor süt a nap, ki kell takarnunk a növényt, és amikor lemegy a nap, akkor visszatakarjuk. Hőakkumulátorként használjuk a földet, a ki- és betakarás pedig napi kétszer háromnegyed órát vesz igénybe.
Visszatérve az Ökopiachoz: amikor az új piaci sátratokba toppantam, a feleséged állt a pult mögött. Családi közös munka eredménye a Bolvári Biokert?
Igen, a feleségemmel, Horváth Júliával csináljuk közösen. Én vagyok a kertész, de ő felelős a feldolgozásért.
Milyen feldolgozott termékeket kínáltok?
Most pont elfogytak, de klasszikus feldolgozott termékeink szoktak lenni a lecsó, a zakuszka, a padlizsánkrém, a savanyú káposzta, fermentált zöldségek és a konyhakész olaszos tésztaszószok.
Hány éve kezdtél bele a biogazdálkodásba és mi vitt erre az útra?
5 éve kezdtem el vele foglalkozni, de 3 éve élek ebből. Világ életemben reklámgrafikus voltam. Buddhista vagyok, gyakorlom is a szemléletet, és ez volt a kulcsa a váltásnak. Olyan munkát szerettem volna, amellyel az elveim, értékrendem szerint, következetesen tudok élni. A reklámszakmában ez elég nehéz. Elvégeztem a Kertészeti Egyetemet, a kertészmérnöki diplomától már csak a szakdolgozat megírása választ el. Én azon kevés biogazda közé tartozom, akik hálával gondolnak vissza az egyetemi képzésre. Elmondhatom, hogy azért tartok itt, ahol tartok, mert mindent megtanultam az egyetemen és alkalmazom. A Villányi úti Kertészeti Egyetemen minden szakon erős az ökológiai szemlélet, ez a személyes tapasztalatom, és bizonyítom is az életemmel, hiszen jól mennek a dolgok. Én csak azt alkalmazom, amit ott tanultam, kivéve a vegyszerhasználatot, hiszen abban csak a biogazdálkodásban engedélyezett szereket használjuk.
A biogazdálkodás eredeti, holisztikus szemlélete nem csak azt jelenti, hogy bio módszerekkel zöldséget termesztünk, hanem beletartozik a közösségépítés és a vidék megóvása, a környezetvédelem is. Ezt mostanában újra kezdik felfedezni az emberek. Mi nemrég alapítottunk egy biogazda kört. Egyelőre a szemléletformálás a célunk vele, de keresgéljük, mi az, amiben érdemes lenne együttműködnünk egymással.
Köszönjük a beszélgetést!
