Kis úr miskolci gazdaságában bogyós gyümölcsöket is termeszt, de a fő profilja ma már a csemegeszőlő, amiből 23 fajtája van. Szereti a gazdaságát és a piacozást, de ma már elsődlegesnek az unokájával töltött időt tartja. „A növények megvárnak” – mondta el a beszélgetésünk alatt többször is.

Mikor kezdett el biogazdálkodással foglalkozni?

Málnát termeltem nagy mennyiségben, amit a Miskolci Hűtőház vásárolt fel tőlem. Egyszer csak jelezték, hogy lenne igényük bio minősítettre is, ekkor álltam át a biogazdálkodásra. 1999-et írtunk. Aztán ők csődbe mentek, és ki kellett találni, hogy hogyan tovább. A málna egy része megszűnt, másik része máshová települt, az üres területen próbáltunk zöldséggel foglalkozni, de az itteni körülmények között az nem működött jól. Ekkor kezdtem bele más bogyós gyümölcsök termesztésébe, a már kevesebb málna mellé felkerült a palettára a fekete ribizli, szeder és a földieper. A csemegeszőlőt 7 évvel ezelőtt kezdtem, 960 tő van mostanra belőle összesen.

Miért pont a szőlő lett a legerősebb bástyája?

Kényelmi okokból. A málnatermésem fokozatosan csökkentem, most például azért, mert hiány van a kézi munkaerőben. Az időjárás is nagyban befolyásol, az öntözés nem megoldható, csak horribilis összegből. A szőlőt könnyebben tudom gondozni. A feleségem, Csilla, és én pedagógusok voltunk, én matematikát és informatikát tanítottam, majd gazda lett belőlem. Ő maradt pedagógus, a szombatokat a piacon tölti és árusít, de a többi napon egyedül művelem a területet. Ezért fontos, hogy a szőlő kényelmesebb, nem olyan kötöttség, mint pl. a málna. A magam ura vagyok, tudom, hogy ha valamit meg kell csinálni, azt nekem kell megcsinálni, de nem dirigál senki, hogy most végzem el vagy elhúzva. Több szabadidőt tudok így a családomra is szánni. Amikor megszületett az unokám, én voltam az egyetlen a családban, aki ugrasztható volt, ha kellett. Biogazdának lenni  hajnaltól késő estig tartó munka, de meg lehet szakítani és másnap behozni, ami elmaradt. A növények megvárnak, nem szaladnak el.

Mikor csatlakozott az Ökopiac árusaihoz? Még a málnatermesztői időszakában?

Igen, 2001-ben, amikor még a Marczibányi téren működött a piac.

Hány fajta szőlője van?

23 fajta van. Van Lidi, Lilla, Moldova, Teréz, Fanni, Palatina, Eszter, Lizamart, Jupiter, Belgrádi magvatlan, Éva, Klára, Vénusz, Dunavska stb.

Melyik a kedvence?

Nekem mindegyik, amíg nem édes. Amikor már édes, akkor én nem kedvelem. A többiek a családban édesen is szeretik. Különösen szeretem a Moldovát, ami szeptember végén érő, nagy bogyójú, kék szőlő. Kiváló a Dunavska is, ami magnélküli, piros bogyójú.
Most sokan keresik a magnélküli fajtákat, de megmondom őszintén, nem értem a vásárlóknak ezt az igényét. Nem akarnak szétrágni egy szőlőmagot, de vesznek szőlőmag őrleményt, és külön eszik a tápértéke miatt.

Mikor kezd el érni a legkorábbi fajta és meddig tart ki az utolsó?

Augusztus első heteiben szedhető az Eszter fajta, és október végéig, november elejéig kitart a Moldova.

Folyamatosan kint van az Ökopiacon, vagy csak a nyári-ősz eleji gyümölcsszezonban?

Csaknem folyamatosan árulok, mert ami marad gyümölcs, azt feldolgozom lekvár, szörp formájában. Csak a saját termésemet dolgozom fel, ezért február végére elfogy, és akkor májusig nem járok ki, mert nincs mivel. Május végén jön a korai málna, aztán a szeder, és sorban a bogyósok, majd a szőlő.

Mustot, bort is készít?

Mustot vagy bort nem készítek, mert nincs annyi szőlőm, hogy ne tudjam eladni. 11 órára mindig elfogy a piacon, ez az eddigi tapasztalatom. Hogy idén mi lesz, azt nem tudom megítélni. Most még a nyaralási szezon tart, majd szeptembertől látjuk, mennyire fogy. Drasztikusan megemelkedett a szőlő ára, amiből az látszik, hogy hiány van belőle. Úgyhogy szerintem nem fog megmaradni.

Ezt a gyümölcsmennyiséget nem nehéz eladni, emiatt is kényelmes most az élet. De vigyázni kell, mert egy termékkel el lehet rontani 10 évet. Megszokták a vevők a minőséget, és ha aztán visz az ember valamit, ami nem elég jó, könnyen elpártolnak, mert majdnem mindenki árul már mindent. Nincs már olyan szakosodás, mint régen a Marczibányi téren. Ezért eleinte nagyon nehéz volt, örültem, ha eladtam néhány üveg lekvárt. Most pedig már február végére elfogy minden. Ekkor jön egy kis jól megérdemelt pihenő, ami nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs munka, csak nem kell hajnali négykor kelni, hanem elég napközben végezni a feladatokat. Vetés ugye itt nincs, csak metszeni kell. Ez a lazább időszak nagyjából egy hónap, aztán indul a felkészülés a következő szezonra. De van rá idő, nem kell vele sietni, a növény megvár. Az unoka az első, és minden más másodlagos. Nemsokára megszületik a második unokám, na az már nehéz lesz, beosztani az időt.

Milyen a kapcsolata a vevőivel?

2000 óta ismernek, és kérdeznek. Mindent tudnak. Tudják, hogy a feleségem gyógypedagógus, úgyhogy ilyen kérdésekkel is fordulnak hozzánk. Akinek matematikában vagy informatikában segítettünk sok évvel ezelőtt, annak mostanra gyereke lett, de azok még nem kerültek iskolába, még nem kérdeznek. Sok mindenkit láttunk a piacon felnőni, név szerint ismerjük őket.

Köszönjük a beszélgetést!

Ajánlott bejegyzések