Új húsárus bukkant fel néhány héttel ezelőtt az Ökopiacon. Gömöri Endre, a Gömöri Bio Hús tulajdonosa interjúnkban mutatja be családi vállalkozását.
Mikor és hogyan kezdtek el biogazdálkodni?
2009. szeptember 1-jén kezdtük a biogazdálkodást. 2005-től párhuzamosan tenyésztettünk szürkemarhát és libát is, de egy uniós szabályozás módosítása miatt a libázást abba kellett hagynunk. A szürkemarha-tartás a család megélhetését nem tudta biztosítani, ezért elkezdtünk gondolkodni a továbblépési lehetőségeken. Az eladások nagyon bizonytalanul alakultak, amikor export lehetőség nem volt. Ezért 2015-ben megpróbálkoztunk egy vágópontnak a kialakításával, 2016-ban pedig elkezdtünk pályázni. Két évet kellett várnunk, de 2018-ban 50%-os támogatást nyertünk. Hozzáfogtunk egy kiskapacitású vágóhíd és feldolgozó üzem létesítéséhez. Mire 2020-ra elkészült, a vírus miatti zárásokkal teljesen ellehetetlenült a tevékenységünk. Most a tél végén nyitottuk meg ismételten a kis üzemet.
Milyen termékeket készítenek és hoznak a piacra?
Húsipari szakon végeztem egykor a főiskolán, így az elkészült üzemünkben a saját állományunkból dolgozzuk fel a marhákat. Tőkehúst és szalámit viszünk a piacra. Gömöri Bio Hús feliratú fatáblával jelölt autóból árusítunk. Jelenleg kidolgozás alatt áll a pácolt-füstölt sonka, és további kisebb termékfejlesztéseket is tervezünk, de kizárólag saját marhaállományunkból készült termékeket szeretnénk árusítani. Heti egy vágás és a termékek értékesítése a célunk. A honlapunk is készül, tehát fel vagyunk készülve rá, hogy kínálatunkat megismertessük a vásárlókkal.
Családi vállalkozás az Önöké?
Egyéni vállalkozóként indítottam el az üzemet és a pályázatot is így adtam be, de most folyamatban van, hogy Gömöri Bio Hús Kft. névvel alapítsunk egy családi vállalkozást.
Hol és mekkora területen gazdálkodnak?
A Csongrád megyei Balástya településen működünk. Az üzemünk és az állomány is bio minősített. 130 hektár a saját területünk, a nagy része legelő, és van szántóterület is, ahol a marhák takarmányát mi termeljük meg. Ez kiegészül 30 hektár nemzeti parktól bérelt, szintén bio minősítésű legelővel. Jelenleg 180 marhánk van, ez a szám tartalmazza az anyateheneket és a borjakat is.
Tejtermékkel is foglalkoznak?
Nem, nem. Csak hússal, tőkehússal, száraz- és füstölt áruval.
Sokszor leírtuk már a vásárlóknak, miben különbözik a bio hús és a bio állattartás a nem biotól, de foglaljuk össze röviden, mit kell tudniuk ezzel kapcsolatban!
Nálunk teljes szabadtartásban élnek az állatok. Nagy terület áll rendelkezésünkre, az évből 6-7 hónapot itt töltenek. 30 hektárt villanypásztorral kerítettünk el számukra, ahol szabadon mozoghatnak. Téli viszonylatban fedett, zárt területre is van lehetőségük húzódni, de nyitott karámban vannak, ahol ők döntik el, hogy kint vagy bent töltik a napot. Ellenőrzött, biotakarmányt kapnak, és ipari nyalósót, ami parajdi só, természetes eredetű. Nincsenek kezelve antibiotikummal, volt ugyan elhullás, de nem ez a jellemző. Inkább ezt a veszteséget vállaljuk, minthogy bármilyen vegyszerrel kezeljük őket. Természetesen vágás az életük vége, de a szarvasmarháink addig teljes szabadtartásban, tulajdonképpen önmagukat ellátva élnek, csak a téli takarmányt és fedelet biztosítjuk mi nekik.
Köszönjük a beszélgetést!