Interjúnkban Dr. Szántosi Antalnéval, a szarvasi BioHungaricum Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, többek közt arról, hogyan indult a biotermelés a 80-as években, miért fontos a gyermekétkeztetésben is bioalapanyagokat használni, és hogy kerül friss, szabadföldi karfiol az Ökopiacra tél közepén.
Mióta létezik a BioHungaricum Kft. gazdasága?
Kft. formában 1996 óta, de már a 80-as években elkezdtük a biogazdálkodást.
Ezek szerint az Ökopiacon is a kezdetektől jelen voltak?
Nem, idén áprilisban lesz 10 éve, hogy ott árulunk. A Biokontroll Hungária hívott, mert látták, hogy széles a termékkínálatunk, de akkoriban szinte kizárólag külföldre értékesítettük. Azzal kerestek meg, hogy a magyar vásárlóközönség is megérdemelné, hogy ezekből a termékekből részesüljön. Így aztán jelentkeztünk a Magyar Biokultúra Szövetséghez, pályáztunk, és elnyertük a lehetőséget a piaci árusításra.
Mi mindent árulnak az Ökopiacon?
Két standunk van, az egyik a Jagelló út felöli boltsoron, ott a tartósított, mélyhűtött, konzervált termékeink kaphatók. Majdnem szembe vele egy sátorban pedig a friss zöldségekkel vagyunk jelen.
Zöldségeink a paradicsom, paprikából az étkezési, csípős és csemege, fűszerpaprikából csemege és csípős, csemegekukorica, zöldborsó, zöldbab, hagymafélék, cukkini, főzőtök, sütőtök, káposztákból fejes lila, kel és kelbimbó. Ezeken kívül karfiol, brokkoli, sárgarépa, petrezselyem, zeller, karalábé a kínálatunk, és persze szezonban szamóca, sárga- és görögdinnye. A zöldségek nagy részét feldolgozva visszük a döntő mértékben nyugat-európai piacra, főleg gyorsfagyasztott formában.
Sajnos a szamócán és dinnyén kívül más gyümölcstermesztésünk nincs, de hosszú távú terveink között szerepel.
Partnereinktől származó meggyből, cseresznyéből, szilvából, eperből, málnából és egyéb bogyósokból kompótokat, lekvárokat, gyümölcsleveket készítünk és fagyasztva is áruljuk őket. Fagyasztott bio zöldség termékcsaládunk 2007-ben elnyerte az „Év Bioterméke” díjat.
Télen milyen termékkínálattal várják a vásárlókat?
Ilyenkor hagymafélék, főzőtök, sütőtök, káposztafélék, sárgarépa, petrezselyem, zeller, karalábé kapható nálunk. Ez egy rendkívüli tél, az időjárás úgy hozta, hogy szabadföldi karfiolunk és brokkolink is van még. 7 hideg fóliasátrunk célja a szántóföldi termesztésben előállítandó zöldségnövények palántáinak felnevelése, de utánuk a frissen a piacra vihető zöldségek, pl. a zöldhagyma és a petrezselyemlevél kerülnek a sátorba.
Tojást és csirkehúst is árulunk. Csirkét egészben, filézetten és daraboltan. Konyhakészen, ahogy a vásárlóink szeretik. Ezek nem a mi termékeink, de így tudtuk a választékot bővíteni.
Mekkora területen gazdálkodnak?
Közel 500 hektár minősített területünk van. Ebből évente 180-200 hektár a zöldség. A többi szántóföldi termény, kukorica, búza stb.
Szarvason egy fontos küldetést is ellát a BioHungaricum. Mesélne erről?
Igen, termékeinkkel bekerültünk a gyermekérkeztetésbe, a „Mintamenza programba”. Harmadik éve beszállítunk a szarvasi menzának, ahol nagyrészt a mi terményeinkből látják el az óvodás, iskolás gyerekeket. Nagy örömünkre szolgál, hogy egészséges bio zöldségfélékkel tudjuk ellátni városunk felnövekvő nemzedékét. A szarvasi gyermekétkeztetésnek egy nagyon jó szellemű vezetősége van, akik fontosnak tartják az egészséges, vegyszermentes alapanyagokból való étkezést.
7 unokám van. Személyes érdekeltségünk is, hogy az unokáimon kívül az osztálytársaik is ezt az egészséges élelmiszert kaphassák, és nem csak otthon, hanem ott is, ahol a legtöbb időt töltik. Olyan árakat sikerült kialakítanunk, ami a szülőknek és az önkormányzatnak is megfelel, és nekünk is megéri. Nagyon fontos, hogy a magyar biotermékek Magyarországon is maradjanak. Ismerjük az egészségügyi adatokat. Rengeteg betegség, allergia van, amelyek visszavezethetőek azokra a táplálékokra, amit a magyar és a nyugati társadalom fogyaszt. Tudjuk, mekkora szükség lenne arra, hogy gyerekeink vegyszermentes ételeken nőjenek fel. Egy ilyen döntéssel a gazdákat is segítik, és a gyerekek egészségét is támogatják.
A szarvasi gyermekétkeztetésen kívül a legnagyobb bio bébiétel gyártók, a Hipp, a Heinz és a Nestlé beszállítói is vagyunk több mint 10 éve.
Milyen filozófiát képvisel a BioHungaricum?
Családi vállalkozásunk neve is tükrözi a filozófiánkat, itthon is a saját termékeinket fogyasztjuk. Amit mi nem termelünk, de fogyasztanánk, azt más gazdaságoktól szerezzük be az Ökopiacon. Elhivatottak vagyunk az egészséges életmód mellett, az elmúlt 20-30 évben megtettünk ezért mindent.
Említette, hogy már a 80-as években is vegyszermentesen dolgoztak. Biztosan egy érdekes történet áll a hátuk mögött. Hogy jutott eszükbe akkoriban belevágni egy ilyen ismeretlen területbe?
Akkoriban a bio nem volt annyira ismert, mint manapság. Kutatóként dolgoztam egy szarvasi intézetben, és a nyugati szakirodalomban találkoztam a bio gondolattal. Az egyik kollégámmal bementünk az igazgatóhoz, aki azt mondta, erre nem tud támogatást szerezni, de megengedi, hogy az intézet szántóföldjei közül kiválasszunk egyet, amelyik alkalmas lehet ökogazdálkodás indítására, és a saját kutatási támogatásunkból lecsíphetünk egy összeget, és elindulhatunk ebbe az irányba. Egy félszigetszerű területet választottunk ki, amit 3 oldalról a Holt-Körös határolt, amelyben kis halakat neveltek kutatási céllal. Így a tiszta víz adott volt öntözéshez, és mivel vegyszermentesek voltunk, a gazdálkodásunk során mi sem szennyeztük a halak élőhelyét. Így indultunk.
Az egyetemen én ugyanúgy vegyszeres gazdálkodást tanultam, mint mások, és amikor csinálja az ember már sok éve, el sem hiszi, hogy máshogy is lehet. Szakmai kihívást láttunk benne, kíváncsiak voltunk, Magyarországon lehet-e ezt a gazdálkodást végezni. Új növényekből mindig csak keveset vetettünk, kísérleti jelleggel, és amikor láttuk a sikert, akkor mertünk nagyobb területen is dolgozni. Az eredményeinken felbátorodva biztattam a saját családomat, hogy kezdjük el a biogazdálkodást. 9 hektáron indultunk, onnan fejlődtünk 500-ra. Kezdetben furcsán néztek ránk a szomszédok, szokatlan volt, hogy gyomok vannak a területünkön, mert nem használtunk gyomirtót. Persze kontroll alatt tartva, hogy a termés rovására ne menjen. A szomszédok lesték, ezek a szent őrültek mit csinálnak. De amikor látták, hogy évek múlva is életben volt a gazdaság, és még növekedtünk is, akkor többen megpróbálták elsajátítani a biogazdálkodás fortélyait.
A Dél-Alföldön úttörő munkát végeztünk, hogy a gazdák megszeressék ezt a típusú gazdálkodást. Vannak partnereink, akik a hatásunkra álltak át a biogazdálkodásra. Most már mi vásárolunk tőlük, és feldolgozva küldjük a nyugat-európai piacra. Nagyon örülünk minden új próbálkozásnak. Hiszünk benne, hogy egyre többen belátják, a megmaradásunk feltétele a tiszta környezetből származó tiszta élelmiszer.
Köszönjük a beszélgetést, és 2018-ra is sikeres gazdálkodást kívánunk!
